Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Szápárról

Szápár (szlovákul Capár, Cáfár[3]) község Veszprém megyében, a Zirci járásban.

Fekvése

Zirctől mintegy 16 kilométerre északkeletre fekszik, Veszprém megye keleti szélén, Csetény és a már Fejér megyéhez tartozó Bakonycsernye közt, a Szapári-ér mentén. Belterületének déli szélén halad el a Zirc és Mór között húzódó 8216-os út, amelybe itt torkollik bele, 18 kilométer megtétele után, déli irányból, Várpalota felől a 8213-as út. Főutcája a 8213-as út egyenes folytatásaként, de már önkormányzati útként induló, majd a Szapári-ér keresztezése után keletnek forduló Kossuth Lajos utca.

Története

Szápár a Szapáry család ősi lakhelye volt. Nevét az oklevelek 1341-ben említették először. A Szapáryak Sánc-hegyen álló várkastélya a török hódoltság alatt a faluval együtt elpusztult, a falu később is csak mint puszta szerepelt.

A település és környéke a 18. századig lakatlanul állt, egy ideig a Cseszneki vár tartozékai közé tartozott.

1752-ben az elnéptelenedett települést a Szapáry család népesítette újra Nyitra és Trencsén vármegyei katolikus szlovákokkal, akik részben a közeli Akáról települtek tovább.[4] Az újonnan érkezett lakók földműveléssel, állattenyésztéssel, fa- és faszénkereskedelemmel foglalkoztak.

1855-ben Stinner Ferenc és Sámuel lett Szápár új birtokosa.

A településen a 19. században szénbányát nyitottak, az itt felszínre hozott szén a nagy gyantatartalma miatt akár gyufával is meggyújtható volt. A bánya munkát adott a helyi lakosság egy részének, azonban nem volt hosszú életű, mivel az itt bányászott szén mennyisége kevés volt a gazdaságos működéshez, ráadásul a szállítás sem volt megoldott. Ezért az első bányát rövidesen bezárták, majd 1908-ban újra megnyitották. Ekkor a szállítást a bodajki vasútállomásig kiépített lóvasúttal oldották meg, de a rossz termelési viszonyok miatt a 20. század harmincas évei körül végleg bezárták.

1910-ben 657 lakosából 257 magyar, 55 német, 344 szlovák volt. Ebből 598 római katolikus, 36 református, 15 izraelita volt.

A 20. század elején Veszprém vármegye Zirci járásához tartozott.

1947-ben a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében több szlovák család költözött innen a felvidéki Martos településre, onnan pedig felvidéki magyarok érkeztek Szápárra.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,2%-a magyarnak, 11,3% szlováknak mondta magát (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,9%, református 2,9%, evangélikus 2,5%, felekezeten kívüli 4,4% (17,9% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességek

 

Forrás:https://hu.wikipedia.org

 

 

Nyelvek

MagyarDeutschSlovenčinaEnglish

Profilkép

Pontos idő


Elsősegély

SOS - Elsősegély alkalmazás

Gyorsan és könnyen használható alkalmazás vészhelyzet esetére és a felkészüléshez. Kattintson és nézze meg!



Hírek


Időjárás


E-ÖNKORMÁNYZAT PORTÁL


Magyar Falu Program


Családok otthonteremtési kedvezménye


Pályázat figyelő


Ügyfélkapu


Levelezőlista


Elérhetőség

Szápár Község Önkormányzata

8423. Szápár Rákóczi utca 2

06/88/587-110 vagy 06/88/587-111

szaparionk@freemail.hu

Statisztika

Most: 10
Összes: 148636
30 nap: 16562
24 óra: 855